Magyar Élet magazin, a kanadai magyarok lapja

Kövess minket!

A nemzet metronómja, a füstölgő zeneszerző zseni és a halak

Nagytétény csendes kis utcácskájában él Basstard, azaz Selmeci Péter, aki fiatal korában megszakította zenei karrierjét, és elment pénzt keresni a befektetési portfóliók világába. Aztán évtizedekkel később rájött mit hagyott ki az életéből. Korábbi zenésztársa, barátja Gerdesits Ferenc, akivel még a Trombózis együttesben zenéltek együtt a 80-as években, a régi úton maradt, felért a csúcsra dobosként. Számtalan zenekarban játszik, többnek alapítója is. A legismertebb közülük a Quimby, amely egyedi hangzásvilágával, kiváló dalszövegeivel, és valóban frenetikus koncetrjeivel a magyar fesztiválok egyik sztárfellépője lett.

 

Ferencnek mindig vannak új ötletei, amelyeket a Quimbyben, de még a Marlboro Man zenekarban sem tud megvalósítani, ezért is találkozott egyre gyakrabban az időközben a zenéhez visszakanyarodó Péterrel, aki otthonában egy komoly stúdiót épített, hogy újabb zenei ötleteit megvalósíthassa. Mindketten a progresszív zenei világ mesterművei iránt rajonganak: a Pink Floyd, Led Zeppelin, Jethro Tull, Roy Harper, Steven Wilson, a Kraftwerk, vagy a Tangerine Dream hatottak rájuk oly sok más remek időtálló, értékes zene mellett.

A nemzet metronómjaként ismert, Faszi becenévvel is gyakran illetett dobost az sem tántorítja el Selmeci Péter zenei műhelyétől, hogy a házigazda láncdohányos, így a Nicotine Stúdiónak aposztrofált helyszínen alapos füstölés közepette érnek be az alkotások. Ezért is lett formációjuk neve SkomeFish. Az első korong a The Doomed City egy szívbemarkolóan különleges alkotás lett. Mintha egy nagy, világhírű, progresszív rock zenekar a 70-es években eldugdta volna egyik albumát, azzal a felkiáltással, hogy még nem érett meg rá az emberiség. Aztán egy kalandor a 21. század elején előássa ezt a remekművet és kiadja a nagyvilágnak. A koncept lemez egyébként a Sztrugackij-testvérek “A kárhozott város” című sci-fijére épül, és id. Gerdesits Ferenc, aki operaénekesként ismert énekel rajta rocksztárokat megszégyenítő stílusban.

A nemzetközi közönségnek szánt lemez kiválósága ellenére nem vert nagy tajtékokat a világban, de ez nem szegte kedvét az alkotópárosnak. Elektrikfish: Transpace címen újabb művet alkottak, amely főleg Péter zsenialitását tükrözi. A 20. század második felében induló elektronikus zenei világ legmeghatározóbb alkotói előtt tiszteleg ez a lemez. Brian Eno, a Kraftwerk indulásának idején létező elektronikus hangszerek hangzásvilágát manapság már egy ügyesebb kísérletező zenész, egy számítógépen, megfelelő szoftverekkel és hangmintákkal képes tökéletesen megidézni. A Nicotine Stúdióban ez az alkotás is fantasztikusan sikerült, és a SmokeFish tagjai már arra is büszkék lehettek, hogy orosz torrent oldalakon egyre gyakrabban töltögetik le a rajongók első két közös alkotásukat.

Érdekesség, hogy a régi barátok valami múltbéli történés óta, magázódva kommunikálnak egymással a stúdióban is, de ez semmiféle hatással nincs az alkotófolyamatra, remekül megértik egymást, egymás keze alá dolgozva élvezik az aprólékos munkát, ahogy hangról hangra születnek a dalok.

Lelkesedésük töretlen maradt, Nagytétényben már készül Geredsits ötleteire építve a krautrock lemez, amely cseppet sem meglepő módon a KrautFish néven kerül majd fel hamarosan a világhálóra, ezzel trilógiává varázsolja a SmokeFish formáció diszkográfiáját.

Hogy mi is a krautrock? A 60-as évek végén, az NSZK-ból indult kísérleti rock műfaj csúnyán belerondított a divatos zenei fővonulatba. A Can, vagy a Faust által fémjelzett emberi fül számára nem éppen andalító zene később beszivárgott a mainstreambe is, és David Bowie-ra, a Joy Division-ra, vagy a Talking Headre is egyaránt hatottak. “A karutrock akkor jó, amikor már fáj”- fogalmaz a dobgépes alapokat éppen összeszerkesztő Gerdesits, aki hiába érdemelte ki a nemzet metronómja nevet, az egyik legpontosabb ütősként Magyarországon, mégis örömmel áll neki megszerkeszteni a lemez computer által lejátszott ritmusait, mert így akár olyan hangorkánt is teremthet, amelyet maximum csak hét kézzel tudna egyidőben eljátszani a bőrökön.

A KrautFish Selmeci Péter szerint olyan vidékekre fogja elkalauzolni a zenét nemcsak szerető,  de értő, kifinomult hallással és ízléssel rendelkező hallgatóságot, amelyen még soha nem jártak előttük. “Olyan ez, mintha felfedezők lennénk, és egy teljesen új földrészre érkeznénk” – fogalmazott a Nicotine Stúdió tulajdonosa.

A SmokeFish új krautrock lemeze, hamarosan a két korábbi album mellé kerül a Bandcampen. Talán nem tévedek nagyot, ha a műfaji megjelölések közé, figyelembevéve a zeneszerzők széles skálán mozgó kísérletező kedvét, én betenném már a kortárs komolyzenét is. Egy biztos, újabb klasszikus született Nagytétényben.

Szerző: Dabis B. Silvius