A Nemzeti Színház TRIANON 100 rendezvénysorozatának részeként a Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva a teátrum színművészei trianoni emlékfaként elültettek egy őshonos, oltott almafát a Nemzeti Színháznál. Ezt követően az előadás színművészei elindultak tizenkét településre, Somoskőújfalura, Balassagyarmatra, Tompára, Kelebiara, Tarpára, Újszalontára, Dunaszigetre, Magyarszombatfára, Berzencére, Sátoraljaújhelyre, Gyálarétre és Nagylakra, ahol a városok, falvak képviselőivel közösen megismételték ezt.
A budapesti ünnepségre a Nemzeti Színház kertjében került sor, amelyen beszédet mondott Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója, az előadás rendezője, Kovács Gyula, a Kárpátmedence régi gyümölcsfajtáinak őrzője és Bertha Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező-tagja. Miután Csurka László színművész elszavalta Juhász Gyula Trianon című versét, Szarvas József színművész és Vidnyánszky Attila elültették a Tündérkert Projekt által biztosított, Wass Albert regényében szereplő Pónyik almafát. Ezután a Nemzeti Színház 12 színművésze, Szarvas József, Rátóti Zoltán, Tóth Auguszta, Szabó Sebestyén László, Bakos-Kiss Gábor, Nagy Márk, Tóth László, Rácz József, Rubold Ödön, Nagy Mari, Horváth Lajos Ottó és Bordás Roland elindultak a határmenti településekre, és a helyi képviselőkkel is elültettek egy – egy almafát.
A Nemzeti Színház célja a faültetéssel az volt, hogy közösen emlékezzünk a 100 évvel ezelőtti eseményekre olyan határmenti magyarországi településeken, amelyek Trianon következtében közvetlenül élték át a szétszakítottság fájdalmát, és annak következményeit.
Magyarország 1920. június 4-én, 100 évvel ezelőtt írta alá a Nagy-Trianon palotában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt súlytott és súlyt napjainkban is minden magyart nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül. Erről a tragédiáról a kortársak azt gondolták, hogy az ország, a magyarság pusztulását jelenti. De száz év után is él a magyar szó az elcsatolt területeken, megfogyva bár, de vannak magyar közösségek a szomszédos országokban, melyeknek működnek iskolái, intézményei, és van egy virágzó ország, amely az Európi Unió megbecsült tagja.
Mindez annak a bizonyítéka, hogy ez a kis nép életre ítéltetett. Ezért Trianon ma nem csupán a veszteséget jelenti, hanem hitforrásként is szolgálhat minden magyar számára: a nagy tragédia után is VAGYUNK, LÉTEZÜNK. A Nemzeti Színház által a mai napon elültetett tizenhárom almafa pedig ezt szimbolizálja.
A Nemzeti Színház Trianon100 programsorozatának részeként fotópályázatot indít amatőr fotósok számára, jelentkezés az alábbi linken!